Sebestyén Gyula: 40 felett is van élet!
Gyula a legjobb időszakban, a hőskorban volt versenyző. A nyolcvanas évek végén háromszor csúszott le a magyar bajnoki címről, 91-ben lett Budapest bajnok. Gyanítom, hogy ott voltam a Lőrinci Sportcsarnokban akkor és láttam élőben, de már nem emlékszem.
Közben azért 87-88-ban Magyar Bajnok volt fekvenyomásban, 89 kilósan 200 kilóval. (Akkoriban azért nem volt RAW, mert nem voltak fekvenyomó ruhák sem.) 
Mindez a történelem, Gyula a kilencvenes évek elején abbahagyta a versenyzést, de nem távolodott el a hétköznapi értelemben vett sporttól és mint említettem, ma is edzősködik. Nem hiszem, hogy megsértődik azon, ha azt mondom, nagyon régóta nem testépítő már, pláne, hogy én sem vagyok az.
Az egészségért és az egészséges izomzatért edz minden nap, megvan a saját szisztémája, ahogy él és erősen leszorította a táplálékmennyiséget az egészség kedvéért. 
Ez nyilván azt jelenti, hogy nem lehet életünk végéig terhelni az emésztőrendszert tonna kajákkal. Viszonylag tisztán étkezik, de nincs horrordiéta, nem tesz bele annyi erőfeszítést, hogy az életminőség rovására menjen. Szerintem pont jól csinálja. Én is így tervezem.
Mert élni kell. A sport van értünk, nem mi a sportért.
40 felett már nem élvezni is kell az életet azért. Gyula ezzel tökéletesen tisztában van, mert egy ideje már betöltötte a negyvenet:
22 évvel ezelőtt!
fotók: én és archív